tegnap előtt majdnem teljesen sikeres napot zártam. megpróbálok időrendben haladni. reggel munkába jövet semmi extra, azonban bent nyugodt, csendes nap. főnököm nyugodt, nem üvölt. és a munka is halad, úgyhogy nekem sem kell senkivel vitáznom. aztán jut időm, hogy elkezdjek egy-két dolgot összeszedni a blogomhoz, ami később oda is került. közben Pidivel levelet váltunk, ami nagyon jó, mert minden rendben utána. (mondjuk előtte sem volt baj, csak én voltam kicsit gyagya :D) délután a blog további csinosítása és egy szökés epizód megtekintése a menü, majd elmentem röpimeccsre. ott vár a játékvezető ellenőr. ez már kevésbé jó hír, de különösebben nem izgatom magam. meccs simán lemegy, és az ellenőr is agyon dícsér.
boldogan megyek haza, ahol Pidivel még msn-ezni is sikerül. közben (persze jóval ezelőtt, csak kifelejtettem) megkeresett egy volt tanárnőm, hogy van a suliban egy osztály, akik az ő "szíve csücskei". na most ezeknek szalagavatójuk lesz és mivel ő jót akar nekik, megkeresett engem. bennem bízik. hát ez jól esett. mondjuk az sokat segítene, ha inkább az idő istene lennék, mert e téren bizony vannak nyitott kérdések.
na és Piditől eszméletlenül jó zenét kaptam. olyat, hogy megfeledkezve úri neveltetésemről elengedtem magam, és olyat mertem mondani... :P (ugye?) aztán nyugovóra térés előtt megnéztem, hátha már láthatóak a hétvégi meccsek. láthatóak voltak. keresztbe verték mindkét napom, borzalmas csapatokkal. áááá. pedig már terveztem, hogy felteszem a kérdést a hétévgi mozival kapcsolatban. de most picit át kell gondolnom. szombaton kb héttől érek rá... jó, hogy ezt már éjfél után néztem meg. így a tegnapi napot piszkítja, nem a tegnap előttit.
M Á S N A P
tegnap aztán inkább kaotikus napom volt. nyugodt meló, majd haza, közben vásárlás. aztán szinte a munkahelyemig vissza és röpimeccs. onnan a nagyvárad térre és buli. hajnali kettő körül értem haza. szinte hihetetlen helyen voltunk. sztyúdent parti, ami annyit jelentett, hogy diákkal a beugró féláron volt. na ez mondjuk nem érintett, így a teljes háromszáz forintot ki kellett csengetnem. hja, gondolkodtam is sokat. és bent egész este a sör 54 (!) forint. egy korsó csapolt sör ötvennégy forint! őrület. nem kellett félteni, kihasználtam az alkalmat.
ezek hatására nem kicsit vagyok álmos. ráadásul, most nem volt olyan szerencsém, mint legutóbbi hajnalig tartó bulizásomkor, nem akadt senki msn-en, aki segített volna ébren maradni. nem hiába, vannak pótolhatatlan emberek! (akarom mondani istenek!)
