ez van

...és akkor végképp degeszre zabáltuk magunkat. de tényleg. addig néztünk főzős műsorokat, míg már nem bírtuk. ez volt huszonhatodika este. háromnegyed tizenegy magasságában levonultunk a konyhába és melegszendvicseket kezdtünk gyártani. nem tudom, miért van ez, de karácsonykor…

tegnap megtörtént. egyrészt elvesztettem starbucks szüzességem. ez még nem olyan nagy dolog, mert teljes életem volt a kávézólánc előtt is. az sokkal jelentősebb, hogy nulláról szinte teljessé tudtam tenni a karácsonyi bevásárlást. egyetlen délután alatt. persze szereztem…

egy hét. ennyi maradt karácsonyig. pontosabban már annyi sem. ennek a ténynek az ismeretében nem túl bíztató, hogy még alig-alig vásároltam ajándékot. ha hozzávesszük, hogy jövő héten még van szalagavatópróbám, mert az "osztályom" hozzáállása nem volt teljes…

rájöttem, nem teljesen kizárt, hogy a mikulás, télapó, jézuska, stb kombó valamely tagja bele-beleolvas a blogomba. és ha így tesz, akkor szerencsés lenne, ha találna ott infót arról, minek is tudnék roppant mód örülni a fenyőillatú halászlé elfogyasztása…

annyira telezabáltam magam karácsonykor, hogy nem fértem a billentyűkhöz a hasamtól. volt jézuska, hozott remek ajándékokat. mi pedig csilimmel idén a kreatív vonalat választottuk. gyakorlatilag mindenki általunk készített, vagy alakított cuccot kapott. festettünk fűszertartót,…

nem nagyon merek megjelenni ennyi kihagyás után. jó kis letolást kaptam és ráadásul az ugye megmondtam fajtából. ehh. na sebaj. most bátorságot merítve itt vagyok.élek (élünk), virulok (virulunk). semmi extra nincs velem. dolgozgatok, táncot verek a nép fejébe és a köztes…