ülök a munkahelyemen. próbálom, az utolsó egy órát életben tölteni. orrlukaimba egy-egy papírzsepit tömtem, mert az orrfújás és orr folyás már irtó uncsi. ilyen idétlen kinézettel böngésztem a blogom statisztikáját, különös tekintettel a keresőkifejezésekre.

örömmel fedeztem fel, hogy a trattoria étteremre kerestek és engem találtak. (ráday utca 16.) nagyon rendben van a hely. igaz, komoly érdekem is fűződik a reklámozáshoz, mert ismerős dolgozik ott. de nem (csak) attól jó. el kell menni és enni egyet.

kerestek még itt röplabda játékvezetői széket is és kutakodtak a röplabdázás szabályi kérdéskörben. majd indítok egy szabályismereti sorzatot, idei ellenőrzéseim úgyis 90% feletti átlagúak, ráadásul a szabályismereti tesztem 100%-os volt.

volt egy keresési kör, melyből a legnyersebb a tóth gabi segge, a legfinomabb a tóth gabi fenék volt. népszerű testrész lett. talán népszerűbb, mint a gazdája, mint előadóművész(?).

aztán a szalagavató beszéd és forgatókönyv meg társai is megjelennek még. azt továbbra sem értem, miért nem kérdeznek az emberek? elég valószínütlennek tartom, hogy kész forgatókönyvet, pláne beszédet találjanak. no meg ami jó egy két végzős osztályos suliban, a tornaterembe, az nem jó a 15 végzős társaságnak a papp lászló sportarénába. tehát inkább kéne használni valakinek a fejét (akár másét is) kreatívan, mint ész nélkül másolni. a beszéd még tán ennél is érthetetlenebb. nem hiszem, hogy nincs az adott suliban egy magyar szakos tanár, aki ki tud találni öt mondatot. ráadásul nem ártana, ha az az öt mondat azokhoz szólna, akiknek tűzik a szalagot és nem az ország másik oldalán végzőknek. márpedig nem hiszem, hogy a nógrád megyei 12 osztályos érettségizőinek írt beszéd pont illik budapesti műszaki szki-s szalagavatóra.

megyek zsepit cserélek az orromban.