immár a második csoport is befejeződött. eddig semmi egetrengető meglepetés nem történt, talán csak annyi, hogy az eddigi legjobb meccset törökország játszotta csehországgal. az tényleg jó volt. igaz, a törökök ezzel be is fejezték, mert nem nagyon van hadrafogható játékosuk. mi is befejeztük az idei szezont, egy szégyenteljes vereséggel. igazán kár érte. de valahogy jól jellemezte idei szereplésünket a tegnapi mutatvány. sebaj, ősszel...
este viszont... hollandia tovább folytathatja a menetelést. csak azért nem szorítok a román győzelemnek, mert egyfelől nem vagyok hajlandó a románoknak szurkolni, másrészt hajrá hollandia, harmadrészt nem szép dolog a káröröm. persze azért jól esne, ha az olasz-francia páros kéz a kézben hazamenne. jó ez a csoport, mert itt még bármi lehet. leszámítva persze a holland kudarcot. megnéztem a "tartalékos" összeállítást. háááát...ha választanom kell menjenek tovább az olaszok. méghozzá úgy, hogy hollandia-románia 3:0, olaszország-franciaország 0:0. és akkor az uefa koeficiens dönt olaszország javára. ez olyan szép szó, hogy nagyon tudnám élvezni, ha végre szerep jutna neki.
vasárnap voltam dr abád józsef emléktornán vezetni. legviccesebb jelenet az volt, mikor az egyik főszervező áll és beszélget egy cseh edzővel. legalábbis úgy tűnt. nem gondolkoztam a kérdésen, de ha így tettem volna, arra jutottam volna, angolul beszélnek, esetleg németül. főként, mert a cseh nem tudott magyarul (vezettem nekik meccset), a magyar meg gondolom, nem tud csehül. épp mellettük haladtam volna el, mikor a szervező a nevemet kiáltja. odalépek, hogy vajh, mit szúrhattam el? (ha ez egyáltalán lehetséges!). azt mondja nekem: "fordítsd már le neki, hogy négy játékosának van szavazata a legjobb játékos címre és el kell dönteni, ki legyen az!" processzoraim lázasan dolgoztak a hellott információk dekódolásán. szemem előtt sorra jelentek meg a hibaüzenetek. valahogy az volt a sanda gyanúm, nem tudta elmondani neki angolul, tehát most csehül kellene. de én nem tudok csehül! vagy igen? nem, azt hiszem, nem. legalábbis egy-két sörmárkán kívül semmi nem jutott eszembe. de ilyen nagy ember előtt nem akarom lejáratni magam, hogy még tetves (bocsánat a csehektől) csehül sem tudok! talán, ha halandzsáznék, aztán azt mondom, ez a szerencsétlen nem is tud csehül! valahogy nem tűnt életszerűnek ez az ötlet sem. ekkor váratlanul megvilágosodtam. kiderült, a mi vezérünk volt híján az angol tudásnak, és abban bízott, én e közös nyelven tudnék vele kommunikálni. nos az én tudásom is véges a nyelvtudományokban, de azért ezt a feladatot meg tudtam oldani. csak én azt hittem eddig beszélgettek, de nem.
ma is lesz röpi. díjátadó a rómain, meg villámtorna. remek. biztos szép idő lesz.
