csütörtökön érdekes napot zártam. mindenek előtt volt egy remek próbám egy osztállyal. ezzel semmi érdekes nem volt, pedig reggel még azt gondoltam, ez lesz a legmókásabb. de nagyon rendesek voltak a srácok - és az egy szem lány - így aztán bár szórakoztató volt, de sima ügy. este meccs vezetés. na itt már történt egy s más. alapvetően sima meccs volt. egy-két vitatott ítélettel, de ahhoz képest, hogy két dobogós helyekért harcoló csapat meccse volt szinte eseménytelen. párszor kellett csak elcsendesíteni az elégedetlenkedőket, de ennél durvább meccset is láttam már. viszont a vesztes csapat kapitánya a meccs után "beszélgetni" kívánt. tudni kell róla, kiválló játékvezető. az mrsz-ben a vonalbírók küldéséért is felel. ellenben játékosként messze nem viselkedett játékvezet-pártiként. nem is lehet ilyesmit elvárni természetesen, de azért ennyire talán nem kellett volna másik meccset néznünk. de túlestünk ezen a beszélgetésen is és mentem sörözni, ahova egy barátom hívott. vártunk még pár embert, de csak nem akartak megérkezni.
aztán telefonon is kerestük őket. finoman szólva nem volt teljesen tiszta a tudatuk. nem sok reményt fűztünk a későbbi találkozáshoz. aztán egyikük mégis befutott. nem kicsit illuninált állapotban. ördög jelmezben és pirosra festett arccal. nem kis meglepetést keltett az utcákon gyanítom. nélküle mentünk tovább, és bulitunk egyet. másnap reggel csörgött a telefonom. a meg nem érkezettek egyike volt. annyit kérdezett, találkoztunk-e előző nap. mondtam, nem. megköszönte az információt, és elmondta, hogy épp próbálják rekonstruálni az eseményeket. az is jó buli lehetett.
