atyaég, mióta nem írtam. de csak és kizárólag a nők az okai (vagy csak oka?) ennek. úgy nagyjából három darab. illetve inkább négy. szóval, történt, hogy a hétvégén voltam három labdarúgómérkőzésen, amiről semmit se tudnék írni. illetve tudnék, de nem akarok megbántani senkit, tehát nincs érdemleges infóm. talán csak annyi, hogy azért ezek a pályák ilyen hidegban már nem tesznek jót a lábaknak, úgyhogy fáj picit a két lábszáram. nem hiába öregszem asszem. (áááá, neeem!) viszont két alkalommal is találoztam játékvezető ellenőrrel, ami meglepő, mert ezt egy év alatt szoktam összeszedni. gyanítom, most sem miattam voltak ott, de sebaj. végülis nem sok rosszat tudtak mondani rólam, tehát örülök a találkozásnak. további örömteli sportvonatkozása a hétvégének, hogy talma világbajnok lett. már pár hónapja pont itt említettem, hogy rászolgált. most van három világklasszis sportolónk olyan sportágakban, amelyek mindenhol igencsak elismertek. (szávay - tenisz, bodrogi - bringa, talmácsi - motor). jó dolog ez. mert vannak kiválló kajakosaink, meg kenusaink, remek vízilabdázóink, kiváló öttusázóink, stb, de ezek mind olyan sportágak, amelyek nem számítanak a klasszikusan mindenhol elismert és ismert sportágak közé. (sajnos!) persze ettől még ezek nagyobb sportemberek is lehetnek, ezt nem vitatom, de azt látnunk kell, hogy nem minden sportág megbecsülése egyforma a világban. ki is felejtettem a negyedik világklasszisunkat, erdeit. mert a profi boksz is a földkerekség nagyobbik részén elismert és népszerű sport.
de miután valakit megsértenék azzal, hogy rossz helyen húzom meg a határt, lássuk, miféle nőket említettem az elején. először is az az istennő érdemel említést, aki kissé hanyagolt az utóbbi időben. persze gyanítom (és remélem!), hogy nem kimondottan engem, hanem úgy általában a világhálót, de ez semmit nem változtat azon, hogy hiányzik a mindennapos eszmecsere. illetve az olyan nagy méretű eszmecsere. távollétében kevesebb az ihlet. ráadásul nem tudom bombázni a kérdéssel, hogy mikor adjam oda neki a progikat/filmeket, amiket szeretne! :D
következő hölgy (höööölgy?... :D) Ronaanisu egyenes következménye, hiszen ő "hozott össze" vele. (remélem olvassa ezt a kifejezést, mert akkor már írhatja is, hogy csak szeretnéd kisszívem! :D) szóval Eripííí elég sok időmet leköti. szerencsére. ahogy ronaanisu fogalmazott, olyanok vagyunk, mint egy rossz házaspár (vicces megfogalmazás! :D) első perctől fogva oltjuk egymást, de szerencsére egyikünk sem sértődős típus (illetve én nem, Eripííí meg csak akkor húzza fel magát, ha szembeállítja valaki a TÉNNYEL, hogy perverz, pedig nem kell azt szégyellni!), tehát jól elvagyunk itt-ott az elektronikus szupersztrádán.
a harmadik és negyedik női főszerplő a történetben egy bekezdésben kell, hogy szerepeljen. ex és ex anyukája. ha valaki egyszer azon tűnődik, van-e értelme a "legyünk inkább csak barátok!" mondatnak, akkor kérdezzen meg, és elmondom: van! igenis van, sőt! nehezen indult. nem azért mert nem akrtuk volna mindketten, hiszen a tánc összeköt minket. viszont nem egyszerre éreztük úgy, hogy le kellene zárni valamit, és ez feszültségeket okozott. ám voltunk annyira jó fejek, hogy meg tudtuk beszélni. és ő volt annyira rendes, hogy segített, ha kellett. furcsa helyzet volt, mikor egyedüllétem miatti gondjaimat csak egy emberrel tudtam megosztani, akivel együtt töltöttem (egy szobában) egy hetet. és ez a valaki pont a problémák gyökere volt. szerencsére én kellően értelmes maradtam, ő meg kellően megértő, így mára elértük, hogy rendkívül jó barátok lettünk. így esett, hogy a tőlük 300 méterre lévő pályán lévő meccs előtt beugrottam hozzájuk. nem meglepetésszerűen, mert ennyire nem akarok bunkó lenni, de nem is hosszas tervezgetés után. és teljesen természetesen működött a dolog. még hendméd műzliszelettel is megajándékozott, ami amúgy tök finya volt! és hogy miként jön a képbe a kedves mama? hát úgy, hogy ő már annak idején is azért bírt (többek között), mert nem kellett kaját kidobnia, ha feltűntem a láthatáron. így vasárnap kettő alkalommal is tettem látogatást. első alkalommal két szenyát (ejtsd:szemvics) nyomott a kezembe, második alkalommal pedig a családi ebédből kaptam egy adagot. kedves papával pedig beszélgettünk keveset a fociról. tehát leendő hölgy udvarlóim, azon nem kell aggódni, hogy a szülőkkel hogy jövök ki, remekül, csak győzzétek kivárni, míg hozzátok engednek! /me kacsint
ezek után ma még fontos meccset is sikerült nyernünk, úgyhogy vidáman térek nyugovóra. és csak annyit kérdeznék, ki látta a mai balázs-showt? aki nem, az bánhatja...
