ez van

kezdtem a koromnak megfelelő magyar átlagférfi külsőt fevenni az utóbbi időben, miután a megfelelő mozgásformák mellett az étkezésem a szénbányászokét utánozta. na de kérem ennek vége. az elmúlt pár napban annyit mozogtam, ami több energiát égetett, mint a vértesi erőmű…

napok óta le akartam írni, mi volt a hétvégén, de sosem maradt erőm blogolni. tegnap dolgom volt, erről majd egyszer talán. meg meccset is vezettem. kedden tánc, ahol rám várt a feladat, hogy a semmiből koreográfiát teremtsek. mondjuk a fele megvan. a kisebbik fele. na de hétfőn! az…

no nem azért, mert véres lesz a közepe! bár ki tudja. sosem készítek poszt-vázlatot. inkább azért, mert részben várom az esti el finálét, aminek lesz egy angol résztvevője. nem vagyok nagy fullham szurkoló, de szeretem az angol focit. ráadásul ott a gerazoli, akit meg különösen…

nem elég, hogy ismét kikaptunk, még a büfé is zárva volt a meccs után, mert a helyi lakosokat zavarja a hangoskodás. nem mennék nagyon bele, hogy a kilenc harmoncas meccs után rendszerint hatan-heten ücsörgünk a büfében és tényleg csendesen szürcsölgetjünk 1-1 sört vagy inkább…

majd' négy éve, egy nyári napon röplandáztam. parkröpi volt, nagyon komoly. persze annyira értettem hozzá, mint a szőlőnemesítéshez. persze azért be tudtam szólni a játékvezetőnek! ebben mi magyarok nagyon jók vagyunk. bármilyen sportágban a játékos, és főként a szurkoló…

már tegnap meg akartam írni ezt a posztot, de nem volt erőm hozzá. hosszú volt megint a hétvége, de eseménydús. pénteken elmentem ismét vonalazni. ez volt a második. most a női extraliga egyik elődöntője jutott. nem állíthatom, hogy a MÁV-Előre vendégjátéka a BSE otthonában…

mivel gigahosszú, na jó, három napos hétvége volt, ezért aztán ki is használtuk. igazából én csütörtöktől sörkúrát írtam elő magamnak, aminek azért elég züllés szaga volt. de azért a fejlődés felfedezhető volt, mert a csütörtöki és pénteki klasszikus kocsmázást…

hogy megint a nyavajgás, hogy mennyire fáradt vagyok. de tegnap 04:37-kor (közép-európai idő szerint) indultam otthonról és 22:40-kor (szintén közép-európai idő) értem haza. közben ledolgoztam a napi adagot, aztán okítottam a leendő játékvezetőket és meglestem a már…

szombaton felléptünk. megvolt, jó volt. azután vacsoráztunk. ez is jó volt! sőt! a vacsora amúgy csirkecombfilé gyümölcsragúval. ezt én prezentáltam, tehát természetesen jó volt. vasárnap olimpia zárónap, benne kanadai jégkorong diadallal. ez is remek volt. hétfőn pedig...az…

annyira remek fellépésen vagyunk túl, hogy az csuda! ott tapsikolt exkisgazda meg gróf, meg hasonlók. mindenki nagyon meg volt elégedve, úgyhogy hurrá, hurrá. ami még talán ennél is nagyobb érdeklődésre tartott számot a hétvégén (érthetetlen módon) az a téli olimpia.…

remek szervezés és változatos eladás. ez jellemezte a mai napomat. 10:04-kor csörgött a telefonom, hogy pontban tíz órakor kezdődik valami, amin ott kell lennem. állítólag több hónapja alakul a dolog. kicsivel később már a megfelelő helyen voltam, hogy mintegy huszonöt perc múlva…

a fenti szám szám megfejtése nem olyan nagy titok, de azért nem írom ide. (segítségül annyit, sokkal kevesebbnek nézek ám ki!) viszont ideje lenne megborotválkoznom. mert krisztusi korral krisztusi borosta is jár, úgy néz ki.elhatároztam, hogy blogom fazonján változtatok. ha már a…

tegnap előtt este, nem sokkal karácsony után, megajándékoztuk egymást egy idegennel. szép dolog ez, de nem egészen értettem. történt, hogy ellátogattunk a morrison's 2 nevű kultúrális intézménybe. midegy is, hogy miért és kivel, nem nagyon számít történetünk szempontjából.…

mostanra már kissé uncsi a töltöttkáposzta és a halászlé. így eljött az ideje, hogy valami teljesen "karácsonytalan" kaja legyen a menü. így most, este fél tízkor elkezdett rotyogni a nyúlpaprikás. ettől még lehet, hogy holnap nem eszünk semmit, de legalább meg van…

így minden végéhez közeledve sikerült ezt a pár napot még a szokásosnál is sűrűbbé és átláthatatlanabbá szerveznem. mivel a hasonló helyzetekre kimutatott túlélési arány igen alacsony, ezért megpróbálom lejegyezni az eseményeket, hogy később a történészek…

hét nap alatt:2 tánc-edzés (egyről szinte teljes egészében lemaradtam)6 meccs-vezetés1 focimeccs (játszom)1 teljes tanfolyam5 ledogozott munkanap1 fellépés3 megtartott táncpróbana ezért ritkák a posztok!

idén egyben maradt a város október 23. kapcsán. ez persze nem kellene, hogy információval bírjon, de sajnos nem teljesen természetes ez. én meg elmentem és fényképeztem. van az ünnepnek látványos oldala is. fel is raktam pár képet indás odalamra. egyúttal, ha már foglalkoztam…

megvolt a nagy hepaj, sok órás paintballal kezdődött, ami nem kicsit mókás, és legalább olyan fájdalmas. négy órán keresztül lőttük egymást halomra pár barátommal. tényleg nagyon mókás, csak sajgó térdekkel és kézzez jöttem haza egy esés folyományaként. testemen pedig…

mindenek előtt tegnapi bejegyzésem óta gyakorlatilag agyhalotti állapotban aludtam egy tisztességeset. feltőltődtem és ismét a régi vagyok. illetve nem egészen, mert ébredés után, hirtelen felindulásból rendet raktam a szobámban. évek óta nem volt erre példa. és hogy mindezt…

még csak ezután jön a szalagavató szezon! pedig ezen a héten annyira kizszigereltem energiáimat, hogy mostanra teljesen hulla vagyok. képtelen minden szellemileg akár csak egy kicsit is megerőltető tevékenységre. munka, röplabda, új üzlet, és megannyi egyéb apróság szép lassan az…