napok óta le akartam írni, mi volt a hétvégén, de sosem maradt erőm blogolni. tegnap dolgom volt, erről majd egyszer talán. meg meccset is vezettem. kedden tánc, ahol rám várt a feladat, hogy a semmiből koreográfiát teremtsek. mondjuk a fele megvan. a kisebbik fele.
na de hétfőn! az volt a remek nap a kerékpározásra. éppen a vihar előtt sikerült hazaérni, vagyis az időzítés tökéletes volt. a táv nem volt eget rengetően nagy. csak a szemben lévő hegyre tekertem át. összekötő-óbuda-testvérhegy-hármashatárhegy. ezúttal az erdőben fel, és az aszfalton le.
még mindig jó oda felmenni. jó megnézni a házunkat. persze nem felismerhető, de azért jó. bezzeg az ablakból könnyebb a hegyet kiszúrni! ebből fakad, hogy túl kicsi lakásban vegetálunk. erről jut eszembe, hogy arrafelé van pár csinosabb sufni.
ha már felmentem, vittem fényképezőt is, így lehet a különböző hobbikat összekötni. majdnem hobbitokat írtam, de az nem nagyon illett volna ide.
