és folytattam volna, de nem volt időm. pedig a pálya szélén izzott a net, de nem sikerült a továbbiakban semmitse írni. mentek a meccsek. most bepótolom.
szóval, hogy mi a menetrend az már kiderült. így megy ez estig. aztán mielőtt besötétedne elkezdődik a bontás. amit reggel felépítettünk - pályák, sátrak, reklámok, színpad, stb. - azt este lebontjuk és be a teherautóba. marad az üres part. már javában sötét van, mikor az utolsó doboz is a raktérbe kerül. ilyenkor már csak a személyes holmink hever szanaszét. megmarkoljuk és fel a szállásra. fél tíz körül volt most szombaton. koszosan, fáradtan ledobáljuk, ledobálom a cuccom. szükségét éreztem egy pólócserének is, de erre nincs mindig lehetőségem. most volt. csere és le enni. mire visszaérünk a parti büféhez, már szinte kipihentek vagyunk. egy másik élet az, mint napközben. jókat dumálunk a napról. semmi komoly. inkább azok, amiken röhögtünk. bár néha előjönnek a bosszantó dolgok. kinek milyen afférja volt. de nincs idegeskedés. illetve nálam nincs. persze van egy-két ember a stábban, akiknek esetleg reggelre meg kell oldani a problémákat, de akkor azért mindenki túllép ezeken. ennyi kikapcsolódás kell.
tömöm a kaját az arcomba. beszélgetünk, röhögünk. legtöbet egyébként egymáson, meg magunkon. közben előkerül néhány üveg az egyáltalán nem rejtett tartalékokból. tequila, valami hazai, jäger... szomjnkat is már inkább sörrel oltjuk. (már aki!) és szép lassan elvonulunk innen is. már tizenegy felé jár, mikor a szobába érünk. még azért nem jön a lefekvés. a jó hangulat marad. fáradtan beszélgetünk, hülyülünk tovább. közben egyenként túlesünk a fürdésen is. jöhetne a pihenés.
jöhetne! de mi inkább (hárman) megyünk. bele az éjszakába. elég későre jár, mire elérjük a beachhouse-t, közben fogyott némi alkohol is. és kezdődik a buli. nem is lepődünk meg, hogy lépten nyomon ismerősökbe - versenyzőkbe - botlunk. beszélgetünk velük is, meg bulizunk. kialakul valami társaság, akikkel hajnalig elvagyunk. csak épp a hármas nem tart már ki. valaki már leszakadt. de sebaj, buli van! aztán lassan elindulunk. itt megint nem egy felé. végül utolsóként érkezek a szállásra. pontban öt harminckor. ahogy nyitom az ajtót, megszólal egy telefon ébresztője.
akkor tehát irány a pálya. és kezdődik. két pályával több van, hogy be tudjuk fejezni. ez több építés, több bontás, és kettővel több működő játékvezető. tehát még annyi pihi sincs. de nem baj, jó ez így. legalább nem alszom el. no és persze ki ne maradjon, hogy hajnalban egy bringás elütött. térdeim fájnak. nem is kicsit. végülis lendületből lemegy a nap. hamar, már hétkor végzünk. még kicsit pakolunk, aztán egy utolsó kaja és irány haza. kilenckor vetem magam a kádba, és fél tízkor már alszom. ki kell pihenni a két egybefolyt napot. reggel négyig van is rá időm...e
