nem hiába vettem én narancssárga pólót! ha már a favorit angolok labdába sem rúghatnak, akkor néztem helyettük valaki mást, hát gondoltam, ezek a hollandok szimpatikusak, majd nekik szurkolok. nem hiába tettem, tegnap ugye kioktatták az aktuális világbajnokot. jó, hogy elméletem szerint meg kellett ugrania a glögg fogyasztásnak, lévén, a svéd síposember és zászlós barátja jókora segítséget nyújtott a naracsmezeseknek, de ettől függetlenül is teljesen megérdemelt volt a holland győzelem. van der saar egyszerűen remek kapus, még így hajlott korában is.
a román francia mérkőzést meg hagyjuk. mintha meg sem történt volna. azt hiszem, minden idők legrosszabb európabajnoki mérkőzése volt.
persze a teljes holland diadalt nem láthattam élőben, mivel éppen futballoztunk. nos ez nem volt akkora élmény. egyrészről a méretes zakó miatt, másrészt a játékvezető (?) hihetetlen dilettantizmusa miatt. és legfőképpen, mert a sípcsontomat olyan mértékben rúgták telibe, hogy szégyen-szemre cserét kellett kérnem. ha nem hordanék sípcsontvédőt, akkor most valószínűleg nem blogolnék itt vidáman. de hordok, így csak egy púp és némi elszíneződés jelzi, hogy veszélyes játék a foci. az meg elmúlik, és különben is púppal a lábamon is állati jól nézk ki!
mi lesz ma? spanyol-orosz összecsapás mindenek előtt. ez jónak ígérkezik. spanyol akciókhoz sangriát kell inni, az amúgy i jól esik ilyen meleg délutánokon. meg a sok gyümölcs miatt még tán egészséges is. ha esetleg az oroszok rohamoznának intenzívebben, amire meg is van minden esély, akkor a vodkásüveggel célszerű közlebbi kapcsolatba kerülni. pár éve ez a meccs talán országos egyes lett volna, de ma nem vagyok benne biztos, hogy a labda-matadorok behúzzák a három pontot. és őszínten megvallva kicsit szorítok is értük. de remélem, nem így lesz, mert az én csilim a spanyoloknak szurkol.
este, mikor az idő már picit hűvösebbre fordul, lehetőségünk lesz, egy ouzót vagy metaxát felhörpinteni, ha véletlenül görögország két egyeneset rúgna a labdába. de mivel erre sokka kisebb esélyt látok, ezért inkább ismételten kezdjünk glögg gyártásba, mert svédországban ezt isszák a szorgos északiak. egészségünkre!
jajj, de majdnem megfeledkeztem a játékvezetőkről. ma a két házigazda ismét főszerephez jut. ez már-már holywoodi fordulat, hogy egy napon pont a két kis rendező ország. ilyenkor szokott még lenni valami olyan, hogy soha eddig elő nem fordult esemény következik be, amit eddig ismeretlen hőseink oldanak meg. ezeket főleg az első meccsre kellene időzíteni, mert plantz kolléga, ha jól emlékszem egy amatőr színtársulatban színész-rendező. valamint tán ő is igazgatja kis csapatát. persze erre nem vennék mérget, de talán ő az. ő rémlik az európai szuperkupa döntőről. majd még utánanézek. ha esetleg főszerepet kapna saját rendezésű mérkőzésén, mikor is a heves esőzések miatt meg kell szakítania az összecsapást, akkor érdemes lehet az osztrák stroh cég 80%-os rumjából kortyolni. nekem egyszer volt szerencsém ebben az élményben részesülni. (kortyolásra gondolok, bár meccset is szakajtottam már meg eső miatt) nem mondom, hogy az íz a titok, mert az megállapíthatatlan ilyen töméy méreg esetéen. mindenesetre nehezen felejthető az emlék.
ha azonba az óraműpontosságú svájci busacca sporttárs lenne, akinek egészségére poharat emelünk, akkor a svájci emigráns, pierre ordinaire nem kevésbé gyenge italát fogyasszuk, a fehér ürömből készölt abszintet. ez sem az a fajta, amit az ember literszámra fogaszt, úgyhogy célszerűen abban kell reménykednünk, hogy nem lesz nagy bíói baki.
