a hétvégi program minden tekintetben tartalmas volt. még múlt hét elején úgy nézett ki, bekerülünk a szombati fellépő négyesbe, de szerencsére ebből semmi nem lett. mintegy 2 hét lemaradással nehéz lett volna pótolni a lemaradást. és senkit nem megbántva, nem is nagyon szerettem volna benne lenni. előzetesen igencsak kétesnek ítéltem meg a siker lehetőségét. így viszont a hétvége fellépésmentes maradt, de nem unalmas. szombat reggel 10-kor meccsvezetéssel indítottam, ami szerintem nem normális. ilyenkor épeszű ember nem sportol. aztán haza, hogy délután már a haverokkal tömjük a búránkat a trófeában. részemről leettem a rám mért összeget. talán többszörösen is. ez kicsit szerencsétlen dolog, annak fényében, hogy onnan bowlingozni mentünk. nincs hibátlan baráti társaság, ez sem az, páran húzták a szájukat a sorrend, helyszín választás miatt, de a többi persze fordított esetben tette volna ugyanezt. mindenesetre azok voltak a fanyalgók, akik a legkisebb kisujjmozdulatra sem voltak hajlandók a sikeres hétvége érdekében. éppen ezért nem is nagyon bosszantottam magam.
vasárnap kora délutánig EMKT volt a program, ami minden esetben felülmúlhatatlan, azonban délután újabb meccsre voltam hivatalos játékvezetőként. szokás szerint a világ távolabbi végébe. más már nem is maradt hátra, mint a jól megérdemelt tv/szunya kombó.
kellett is a pihenés. ma munkahelyi (extra)száksz és kései, de távoli meccsvezetés a program.
kellemes hétfőt
