nem szerencsés negatív posztot írni, de valamit azért csak kellene. vagy nem kellene, csak én úgy érzem. azt mondják a hangok. rengeteg meccset vezetek mostanában. már-már nekem is sok, nemhogy még annak, akivel együtt kéne lennem kevés szabadidőmben. de viseli hősiesen, hála.
és még jön hozzá a múlt csütörtök. fociztam. van ilyen. sokszor. most azonban mindenféle külső segítség nélkül kiment a térgyem kalácsa. pár perccel a vége előtt, tehát nem lehet a bemelegítés hiányára fogni. de nem kicsit, mert arról írni sem érdemes. hanem annyira, hogy két szimpatikus snapszitag kezdett lecipelni a pályáról. most bucira dagatdt lábbal (másfél bigmac térfogatú) pötyögök.
a csütörtök óta eltelt időben vezettem egy röpimeccset (a sérülés után egy órával), aztán tanítottam szalagavatót. az mondjuk mókás volt, mikor az ifjú hölgyek bicegve utánoztak. persze tudták mit kellene csinálni, csak vicces volt a rokkant öreggel szórakozni. aztán még táncra is letotyogtam, de oda már feleslegesen.
szombaton - hogy a látvány is passzoljon a történtekhez - ellenőriztem egy meccset, ami a második játszmában félbeszakadt, mert a lánynak kifordult a térde az egyik csapatból. legalább láttam is olyat, amit éreztem. na és vasárnap vezettem még két meccset. az a kisebb probléma volt, hogy a második végére ismét úgy dagadt a térdem, mint a vízben áztatott kukoricakása. (annyira jónak tűnő hasonlat, hogy remélem, igaz) a nagyobbik gigszer a második meccs egyik edzője és az egyik kísérő szülő. hogy a szülőnek a sport szabályai teljesen újak és idegenek, az nem annyira lep meg. nem szokásuk. de a stílus (ami maga az ember) az már meglepőbb volt. hangosan és nyíltan csalással vádolt, mert fogalma sem volt arról, miben és mikor kellene reklamálni (az is művészet, csak egyszerű szurkoló ezt nem tudja) aztán a meccs végén az edző is jött és mondta az okosat. összességében amúgy kb három pontot reklamáltak. a mérkőzésen pedig 175 labdamenet ért véget ponttal. ettől föggetlenül minden bizonnyal igazuk volt, mert "ők itt fizetnek, hogy játszhassanak, mi pedig pénzt kapunk, hogy elrontsuk azt"
és a végére a legrosszabb, ma olvastam, hogy elment leslie nielsen. imádnivaló, utánozhatatlan, és műfajában kétség kívül a legjobb volt!
