ott fejeztem be, hogy elutazunk szlovákiába. nos, megtörtént. sőt! azóta haza is tértünk. nem keveset ettünk, ittunk, és még ennél is több emberrel ismerkedtünk meg. csilim vágai rokonainál jártunk. meg kell jegyezzem vannak páran. vága nem nevezhető világvárosnak, inkább csak kis falu. de annak remek. a fél falu rokona az én csilimnek, de, hogy pontosan kinek a kicsodája, ez még azoknak is csak nehezen volt követhető, akik figyeltek. én pedig nem nagyon figyeltem. nekem csak emberek voltak, akikkel baromi jól elvoltam. teljesen idegenként érkeztem és köbö 2 perc alatt úgy éreztem magam, mintha mindig is ismertek volna. nem hiába no, a vidéki emberek vendégszeretete legendás. legnagyobb örömömre a konyhában sem ügyetlenek, úgyhogy annyit ettem, amennyi ennyi idő alatt lehetséges volt. gyakorlatilag folyamatosan két napig. csak az ivás szakította olykor félbe.
szombat este még bulizni is voltunk a helyi sportpálya büféjében kialakított diszkóban. ez is elég vicces program volt. és természetesen kimentem egy focimeccsre is a járási bajnokságban. jó volt na! ahoj!