nos, túl vagyunk rajta. a végén már sem időm, sem energiám nem maradt, hogy lejegyezzem a történteket, így most, utólag vázolom fel, mi minden történt még. azt gondoltuk, szombatra már nem sok minden marad, így akár egészen laza napunk lehet. persze nem lett az. igaz, a péntek esti muri is kellett, hogy nehezen induljon a napunk. nem részletezném, de ittunk. sokat ittunk. és csocsóztunk, ping-pongoztunk, meg még fürdeni is akartunk, de elaludtunk a kádban. (ez nem vonatkozik a teljes stábra, mert nem mindenkivel szoktam közös kádfürdőt venni!)
szombaton tehát néhány ezrelék vérrel az alkoholunkban (tisztelet a kivételnek), álmosan, és kissé fázósan nekiálltunk dolgozni. szerencsére később az idő is javult. igaz a homok csak a vasárnapi döntők utánra lett száraz... mivel esni már nem esett a versenyek alatt, sikerült szombaton az eltervezett mennyiségű meccset lejátszani.
vasárnap megint nem volt egyszerű. eleinte jól alakultak a dolgok, csak aztán a finisben eltört az egyik centerpálya hálótartó oszlopa, miután a jómunkásember megrángatta traktorral. ennek eredményeképpen tragikus hirtelenséggel kellett egy másik pályát rendezni a döntőkre. megoldottuk, ha nem is éppen vidáman.
közben a táncos lányok is megérkeztek, akiket csili szerzett és én prezentáltam. és a döntők is lementek rendben. éppen csak a szurkolók (?) egy kisebb csoportja volt, aki úgy gondolta, ő mindent mindenkinél jobban tud. (például a lányoknál táncolni!!!) természetesen semmilyen tudásról senki nem adott számot, csak és kizárólag verbálisan. de a lényeg, hogy végül minden nagyon szép és jó volt. még kettő ilyen hétvége van hátra, amit megpróbálok valahogy túlélni. nem lesz egyszerű.
ps.:tegnap isteni finom túróscsuszával fogadott az én csilim!
