tegnap ismét remek napot zártam. annak rendje és módja szerint nem sikerült annyit pihennem, amennyi a minimális létfenntartáshoz szükséges. ennek eredményeképpen némi probléma is felszínre tört este csilimmel. szerencsére megoldottuk a kérdést, amihez nagyban kellett az a belátás és elfogadás, amivel hozzám áll. le a kalappal előtte. főként, mert az ilyen helyzetekben előbb elveszítem a fejem és idióta vagyok, majd elkezdek a konstruktív megoldás felé lépni. szerencsémre nem hagy faképnél az első fázisban, mert akkor nem lenne értelme a másodiknak.
dehát hogy is volt? hát úgy, hogy okosan ügyesen kiloholtam kora délután a napi strandröpis feladat helyszínére. persze mindez teljesen felesleges volt, mert ott azután ücsöröghettünk még egy órát, míg egyáltalán arra engedélyt kaptunk, hogy a munka elvégzésére gondolni merjünk. sebaj, megvártuk. persze mikor már lehetett volna csinálni valamit, akkor még mindig volt egy rettenetesen okos ember, aki rögvest kitalálta, hogy most jól hatalmat gyakorol felettünk, mert megmutatja, ki is a kakas a szemétdombon. mondanom sem kell kb annyi intelligencia szorult belé, mint egy marék homokba. nos a kérdést hamar rövidre zártuk, mert egyszerűen nem voltam hajlandó foglalkozni vele. később persze minden megérkező és felettünk álló személynek azzal kezdte, hogy mi mekkora bunkók voltunk (sic!). no sebaj, mert pont olyanoknak mondta, akik tudták jól, hogy mi lehet a dörgés, így közölték is gyorsan vele, hogy sebaj öreg. ez itt a te szemétdombod, ahová amúgy 12 ember tér be hetente. ezeken a rendezvényeken pedig, mikor mi még ki is béreljük az egész tetves helyet, 300. egy nap alatt. no és van ott egy büfé is. sebaj, nem jövünk többet.
de térjünk csak vissza az idő sodrába. remekül elkezdtünk ténykedni, alig 50 perc lemaradással. aztán azért sikerült majdnem behozni, csak épp jött a fránya eső. újabb ok, hogy ne haladjon minden a megfelelő kerékvágásban. szerencsésen péppé áztam. ebből már egyenesen következett, hogy ma alig bírom mozgatni a végtagjaimat. no de eső sem eshet örökké, végül befejeződött a mutatvány. még az esti meccs is csak éppen elkezdődött. úgyhogy a megfelelő munkálatok és megbeszélések végén éppencsak vége lett.
mindebből az következik, hogy tegnap csak hevenyészett részletek jutottak el hozzám az eb eseményeiből. de...! tudok mindent. mert ma sikeresen megnéztem egy fél meccset, meg egy teljes összefoglalót. és el is olvastam az összes hírforrás minden hírét. legelsősorban arra a következtetésre jutottam, hogy raimond domenech francia kapitánnyal valami nagyon nincs rendben. tegnapi előre megmagyarázás után ismét sikerült egy impotens csapattal felállnia. (persze nehéz is lett volna csodát tenni) majd az előre borítékolható vereség bekövetkeztekor bánatában (!) megkérte barátnője kezét. aztán hirtelen rájött, hogy ők tulajdonképpen nem akartak mást, mint felkészülni a 2010-es vébére. mondjuk még ki is kellene jutni, meg persze játékosokat kellene verbuválni, mert az itt megjelentek jelentős része nem alkalmas világversenyre, a többi meg nyugdíjas korú.
azt már meg sem említem, hogy nem biztos, hogy gólhelyzetben kitörő játékos lábára az első húszpercben célserű 4-5 rúgást mérni. mert ez általában kiállítás és - jelen szituációban - büntető. innen nehéz is lett volna nyerni. az sem mellékes, hogy az olaszok is még éppencsak továbbjutni voltak elég erősek, úgyhogy a svéd/orosz kettős valamelyike ellen nem biztos, hogy rájuk fogadnék. leszámítva azt a tényt, hogy az olaszok mindig rosszul kezdenek, aztán a végén viszik a kupát.
de hogy ne rohanjak ennyire előre. a szemétcsaló hollandok a bé csapattal is átléptek a románokon. már ha van nekik olyan, hogy bé csapat. azt hiszem, arra jöttek rá van basternék, hogy mindenki hibázik. mindenki! (mellesleg ezt ma a főnökömnek is próbáltam elmagyarázni, de lóval imádkozni...) és ők erre felkészültek. ha az ellen hibáz, ott teremnek és kihasználják. passzolnak, lőnek, futnak. semmi csicsa, de ezt okosan. rettenetesen okosan. és persze van, hogy ők hibáznak. és ők erre is felkészültek és valaki mindig segít a másikon. a tegnapi huntelaar gól is ilyesmi volt. nem tökéletes beadás, elszúrt sarkazás, javítás, gól. pompás.
ma megint két meccs, de tartok tőle a mártovábbjutot spanyol armada és a márkiesett görög had, inkább déli sok sziesztás nyugis labdatologatást mutat majd be. ellenben a hideg országok élethalál derbije jó kis szórakozást hozhat. a sédektől már láttunk jó játékot, a szovjetek oroszok meg jobbak, mint mutatták, azt gondolom.
hajrá hollandia, hajrá lubos michel!
