napok óta tervezem, hogy kreálok egy posztot. hisz sose lehet tudni, lehet, hogy olvas valaki! azonban...! még csak erre sem volt eddig időm. mondjuk most is mindössze tíz percem van, mert aztán indulni kell, de legalább van ez a tíz perc.

ott kezdődött, hogy szerdán bajnokok ligája döntő volt. reggel felkeltem szokásomhoz híven (csak éppen sajnos egyedül) 04:11-kor. középeurópai idő szerint. jól elhaladtam a munkahelyemre, hogy ott hatalmas lelkesedéssel belevessem magam a munkába. azon túl, hogy volt némifejetlenség, minden szokás szerint zajlott. sőt, ha jobban belegondolok, ez is a szokásoknak megfelelő. tehát munkám (jól)végeztével elmentem a kijelölt röplabdamérkőzésemre. ez mintegy másfél óra utazás volt, és bár az esélyesebb csapat rámijesztett, három szett alatt végeztünk, tehát minden esélyem megvolt, hogy a nyolc órás találkozót az egykori marx téren. (fiatalabbak kedvéért ez ma a nyugati tér) közben csili majdnem csatlakozott, majd mégse. szóval, újabb másfél óra utazás, és alig késtem. onnan immár csapatban bevettük magunkat a margit szigetre, hogy ott a champions planet kivetítős bl-döntő bulit válasszuk, hogy valamit érezzünk a fílingből. nem is volt ezzel semmi baj, mégazzal együtt sem, hogy a hosszabbítás körül már kissé hűvös volt a levegő. no ott még azért a büntetőpontról végzett rúgások is hátravoltak, de ez már meg se kottyant nekünk. (a fenti kifejezés "tizeneggyesek" néven került a köztudatba) a meccs jó volt, elégedettséggel töltött el, hogy a győztest, a mérkőzés eldőlésének módját a hibázó játékost, és még azt is eltalálta, mi módon fog hibázni. (persze most meg nem fogadtam ilyenekre...) nos ezek után még elruccantam a virágárus kislányhoz, hogy az éjjel hátralévő 3 óráját ott tölthessem. ezt újra munka követte. nem iskevés, mintegy 12 órányi mutatvány. hogy ez miért alakult így, az egy külön posztot is megérne, lényeg, hogy többen is úgy gondoljuk, hogy kedves műszaki igazgatónkat aranyba kellene önteni. jó forróba!!!

óriási szerencsém, hogy az én kedvesem elhozta a játékvezetéshez szüséges otthon maradt (és előző napon nélkülözött) cipőmet, mert hazamenni már nem lett volna időm. viszont ebből kiderült ugye, hogy ismét mérkőzés várt rám. mivel "korai" 20:30-as kezdés volt, ezért az a veszély ismét nem fenyegetett, hogy kipihenem magam. ám a tegnapi túlórát ma felhasználtam. hamarabb jöttem el, mert ami jár az jár! (ugye mindenki szerint jó üzlet volt 4 túlórát becserélni 2 órával korábbi eljövetelre?) de ha már eljöttem hamarabb, akkor az a minimum, hogy nem itthon tespedek, hanem a nyári strandröpiszezon teljes felszerelését kipakolom egy teherautóból (meg egy másikból) és felcipelem lépcsőn egy helyiségbe. ez volt tehát a délutáni program. most pedig, mivel itt ücsörögtem és írogattam, ideje edzésre menni.

na iszunk látásig!