nem mondom, hogy mostanában kimerítettem a blog.hu tárkapacitását. de elég elfoglalt voltam. még valamikor csütörtök reggel kezdődött minden, mikor is dolgozni indultam. ez még teljesen hétköznapi elfoglaltság lenne. onnan egykori iskolámban látogattam meg egy osztályt, akik szalagavató problémákkal küzdenek. meghallgatva a problémájukat, nem csodálom, hogy gondjaik vannak. lehetetlent nem ismerve elvállaltam, hogy segítek, de őszintén megvallva, fogalmam sincs, mi lesz a megoldás. alapvetően az ötletükről kellett volna lebeszélni őket, hogy olyan zenékre akarjanak táncolni, amikre nem lehet. de még nem kell aggódnom a probléma miatt, mert még nem jött el az idő, hogy aggódjak. úgy vagyok vele, minden akadályt akkor kell leküzdeni, ha már előttünk tornyosul, nem pedig akkor, mikor még távol van tőlünk.
mindezen problémák összegyűjtése után ellátogattam az ibs-re, ahol viszont célegyenesben van a gólyabál. egész normális társaság gyűlt ott össze, komolyan meglep, hogy onnan ilyet sikerült meríteni. meg kell vallanom, nem vagyok éppen felemelő véleménnyel arról az iskoláról. de az általánosítás sem jellemző rám. így azt kell mondanom, szerencsésen sikerült jelentkezőket gyűjtenie briginek. innen is gratulálok.
és tovább haladva a történeti sorban, csütörtök éjjel még egy program belefért. ellátogattam a ráday kupola nevű szórakozóhelyre. túlzás lenne, ha azt állítanám, hogy ez budapest legigényesebb szórakozóhelye! de azt méltán kijelenthetjük, hogy aki nem akar mindenáron trendi lenni, csak jól akarja érezni magát, az ezt itt megteheti. ha másért nem, hát az 54 forintos italakció miatt. csütörtökön a cherry garrone volt ily méltányos áron, szombaton pedig a sör korsóját adják ennyiért. de a nem akciós sör sem volt több 150 magyar forintnál. a bulit sikerült annyira elhúznom, hogy reggel már csak taxival értem be a munkahelyemre. alvásról tehát szó sem lehetett.
pénteken tehát munka. frissen, üdén, kipihenten. hogy azért ne legyen egyszerű az élet, este még lementem táncra. ezek után már aludni is volt egy kevés időm. egy kevés, mert szombaton elkezdődött a 2007 perces röpi, aminek aktív részese voltam. elsőre mindjárt 8 órányit vezettem megszakítás nélkül. meg kell mondjam, a vége felé bizony volt már, hogy nem tudtam tökéletesen összeszedni a figyelmem és néhány elkerülhető baki is becsúszott, de azt hiszem, ez mással is előfordult volna. mivel este tízkor végeztem, és volt egy bulimeghívásom a közelbe, haza se indultam, hanem egyenesen a sensation nevű zórakozóhelyet vettem célba. igényes hely, ez kétségtelen. de ugyanakkor sznob, drága és nem tetszik. nem akarok nagyon elmerülni a részletekbe, de nehéz eldönteni mi volt a megdöbbentőbb. mikor a bejutás úgy történt, hogy 5 percet lifteztünk valamerre, vagy mikor lecsengettünk 7000 (sic!) forintot egy üveg pezsgőért.
mindenesetre igyekeztem jól érezni magam, ami nekem sikerülni is szokott. ezek utá persze megint nem sokat tudtam aludni, mert vissza kellett mennem a röpitornára, várt rám még hét óra játékvezetés. vasárnap este éjfél körül, mikor végre lefeküdni készültem, nem voltam az a baromi friss, kimondottan jól ment az alvás.
most a héten megpróbálom kipihenni magam, mert sosem lehet tudni, hogy mi vár rám legközelebb. és mellesleg kiderült az is, még mindig működőképes vagyok, mint pasi. még most is le tudok venni egy két hölgyet a lábáról. de ennek részleteit nem osztom meg a nagyvilággal.
nagy hirtelen ennyi, aztán majd még jövök ide.
