ez is van...

tumblr, fotókkal: csavi52.tumblr.com
fotók:indafoto.hu/csavahuzo
e-mail:csavarhuzo77[kukac]gmail[pont]com
van még:fészbúk, msn, skype, hasonló baromságok

csip-csip...

szerintetek...

címszavakban...

ajándék (8) alvás (13) balaton (9) barátnő (5) betegség (6) bicikli (12) bkv (13) bl (8) blog (29) bringa (9) budapest (5) buék (5) buli (30) bulvár (5) csili (6) dexter (5) dunaferr (5) eb (21) élet (8) én (158) énblog (5) esküvő (5) eső (7) étterem (7) fáradtság (6) fellépés (7) fénykép (7) film (11) foci (106) fotó (10) fotózás (7) főzés (5) ftc (5) hellókarácsony (14) hétfő (5) hétvége (29) hideg (7) játékvezetés (33) jégkorong (5) kaja (6) karácsony (6) képek (8) kerékpár (7) magyar (6) magyarország (5) malb (5) máv (6) mefob (5) mozi (12) munka (54) nb1 (6) (6) nyár (8) nyaralás (6) olimpia (11) ősz (5) pálinka (5) pihenés (8) röpi (13) röplabda (68) sérülés (7) sör (18) spori (5) sport (29) statisztika (8) strandröplabda (13) szabadság (5) szalagavató (23) sztrájk (6) születésnap (9) tábor (5) tánc (56) tél (9) tűzvonalban (6) tv (11) vacsora (9) vb (6) video (5) # a múlt

így kezdődik egy átlagos hét

2007.08.27. 13:23 csavarhuzo77

hajnali négy óra után négy perccel valami furcsa, oda nem illő zaj zavarja meg a délutáni idillt. az agyam próbálja valamihez társítani és értelmet adni neki, de aztán feladja a küzdelmet és egy, az időponthoz képest bonyolult és összetett feladatot ad ki a testemnek. egyrészt a szemem kinyitása a feladat, másrészt a kezemet az idegesítő hang forrásának irányába tereli. szerencsére még időben sikerült megfékeznem a telefon ébresztő funkcióját, így komolyabb idegi sérülést nem okozott az irritáló zaj. ekkor a technika másik vívmánya is életre kel. (lassan olyan ez, mint egy sci-fi) bekapcsol a tévé. időzítetten az ébredést követő percben és célzottan az atlétikai vébét közvetítő csatornán. így az első mozdulattól az indulásig legalább képet kapok a világ túloldalán folyó sportrendezvény eseményeiről. a reggeli rutinműveletek után aztán kissé kapkodva és szétszórtan indulok a hajnali buszhoz. 4:35, tehát szednem kell a lábam. persze a technikai fejlődés nem hozta magával az allergiám száműzésének totális arzenálját, tehát az álmosság mellett jóadag takony (bocs a kifejezésért) is nehezíti a fejem. észrevettétek már, hogy reggel nehezebb az ember feje?
4:51-kor már a metró fülsüketítő ajtócsapódása idegesít. beindítom az mp3 lejátszót, de ez is csak tompít a borzalmas zajon, amit egy ilyen szerelvény kibocsájt magából. mielőtt az utolsó fél órát is kihasználnám, még végigtekintek a t. utazóközönségen. szokásos hétfői zsufi. 60 százalékban ismerős arcok és 40-ben újak. ez minden nap így megy. próbálom is megfejteni, mit csinál egy csomó ember ilyenkor itt. azok, akik nem mindennaposutazók ebben az időpontban. dolgozni mennek? de máskor miért nem. vagy kaptak egy "üzenetet" és most magasabb célok vezérlik őket a paradicsomba? vagy máshová? egyszer követni kellene egyet. a dózs györgy út és a határ út között kiesik minden. érdekes, hogy mindig időben kelek a metrón.
5:35 körül már a műhelyben "ellenőrzöm" a létszámot. így hétfőn mindig megállok mindenkinél pár percre, hogy mi is történt vele valójában a hétvégén. aztán be az irodába. itt már ilyenkor meg tudnak rohamozni ezer problémával, de most szerencsére elég nyugis hétfőnek nézünk elébe, mert egyetlen lakatos érkezik, valami kissé mondvacsináltnak tűnő feladattal. ügyesen elhárítom, mivel valójában még ő sem tudja, mi lenne a feladat. ha már többet tud, akkor jöjjön vissza. utána színét sem láttam. eszembe is jutott a híres mondat, miszerint, "ha egy munka 24 óra alatt nem oldódik meg magától, akkor nem is érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele!" mikor aztán már mindenki tudja a dolgát, innom kell egy kávét. az autómata langyos löttyének virtuális koffeinje szétárad a szervezetembe. másodpercek alatt eljut az agyamig és már éber is vagyok. ezek után azzal a boldog tudattal megyek a hétórás értekezletre, hogy mindent megtettem, hogy ne ásítsak a főnökünk arcába túl gyakran. most, hogy szabadságon van, nem is fenyeget ez a veszély. de most az őt helyettesítő embert sem kell szembesítenem ezzel, az amúgy undorító viselkedésformával.
az értekezlet - mint említettem kedves főnökünk távollétében - kedélyesen zajlik. senki nem üvölt senkivel. ráadásul egész csendesen indul a hét. nincs orvosolhatatlannak tűnő probléma, csak a "krónikus" bajok, de azt már tényleg nyugodtan, apátiával tárgyaljuk át.
ezek után aztán szép lassa, időnként úgy érzem túlságosan is lassan múlik az idő. kisebb nagyob ügyek, de ma tényleg nem kell megszakadni.
tizenegykor érkezett egy ember hozzám, aki mindenféle ipari vegyianyaggal kufárkodik. időmbe éppen belefért, hát meghallgattam. annyira lelkes volt, hogy még rögtönzött termékbemutatót is tartott a műhelyben. persze új ember a cégénél, mint ezt megtudtam. és bár komoly cégek közti kereskedelmet folytat, azért csak porszívó-(vegyianyag-)ügynök, tehát lelkesnek kell lennie, különben rászárad a sok szép, hasznos portéka. végül kiderült valóban nem "szarral gurít". de a beszerzésbe nekem elég kevés beleszólásom van. főként a nagy integráció óta. de azért majd mindent megteszek.
kicsit már kezdek elpilledni. azt hiszem eljött a harmadik kávé ideje. még jó, hogy csak a reggelihez fogyasztottam valódit. így nem kell a koffeintúladagolástól tartanom.
vajon mikor érjük el azt a szintet, hogy a kávéautómata a bedobott fémpénz anyagi mivoltát változtatja meg és közvetlenül abból állítja elő a kávét? persze úgy, hogy az auravizsgálatból leszűrt koffeinigény felmérése után javaslatot tesz az erősségre. vagy lehet, hogy nem kinget és asimovot kellene olvasgatnom? esetleg írhatnék egy sci-fit. persze csak az ilyen rövid töltelék-részek alakulnak ki a fejemben. azok is csak néhanapján, mint ma. még történetet kellene gyártani. nem leszek író. mégsem. pedig jó lenne ezt a kávéautómatás sztorit elsütni. talán fellázadhatna az autómata. legyőzi a terminátorokat. lehet, hogy mégis...
este foci. már igazi. végre a mi kis műfüves bajnokságunkban parádézhatok. vagy éppen bőghetek le. ezt majd holnap megmondom. hiányzott már. beállni a ketrecbe és mikor az ellen minden erejét beleadva kapuranyűvi a bőrt (akarom mondani szintetikumot), akkor ellentétesen minden földi logikával nem elugrok, hanem testemmel állm útját a bogyónak. ha sikerül. én azon leszek. többé-kevésbé ez volt illetve lesz a mai napom. kicsit még csinosítgatok a blogomon, aztán hazamegyek.

A bejegyzés trackback címe:

https://csavarhuzo.blog.hu/api/trackback/id/tr22150219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tilla 2007.08.27. 20:04:52

Jó kis sci-fi
Az álmatlanságot is bele kellene főznöd mint motívumot, ami felébreszti a borg kapusban a lázadó ösztönt :)

Tilla 2007.08.27. 20:07:19

Jó kis sci-fi! Még az álmatlanságot is bele kellene szőni, mint a borg kapust lázadásra ösztönző indítékot
süti beállítások módosítása