annyi, de annyi elfoglaltságom van, hogy nincs időm írni. ellenben senki nem követeli kommentekben a megjelenésemet. ez nem szép! a héten életem legmagasabban jegyzett meccsét vezettem szerintem. országos egyetemi bajnokság final fourba jutásért. a pályán kb 4-5 válogatott játékos. és ezek közül csak egy-kettő volt, aki nagyon csúnya dolgokkal összefüggésben említette a nevem. igaz egyikük tán még most is ott reklamál, de mindhiába, mert tudom, hogy nem volt rossz, amit csináltunk.
aztán volt még olyan is, hogy buliztunk a héten és még a béel döntőt is lejátszották heves és szakértő nézői részvételem mellett. igaz a részvétel néhány ezer kilóméterrel odébbról történt, a huszadik század nagy vívmánya, a televízió segítségével. bár itt érdemes hozzátenni, hogy a döntő nézőinek csak kis százaléka választotta azt a megoldást, hogy a helyszínen tekinti meg az eseményt, tehát a választásommal a döntő többség mellett tettem le a voksomat!
tegnap pedig már az első (másfeledik) tuti fellépésemen is túl vagyok újdonsült partnernőmmel, aki rém ügyi és nagyon ari, meg ilyesmi. szóval niki ügyes és jófej. legfrissebb esemény pedig, hogy ma üzembe helyeztem a vadi új öltönyöm és a cipőmet. mellesleg egy időben ezzel egy esküvő is zajlott. főnökasszonyom kimondta a boldogító igent. és ezen az eseményen annyi volt a röpis és röpis jv, hogy akár közgyűlést is lehetett volna tartani.
