megint csak emberemlékezet óta nem posztoltam. ide. mert az allwhites újra él. ha nem is dübörög :) írtam ugyan nemrég egy posztot, de pont akkor halt be a rendszer és később nem volt lelkierőm újraírni.
az elmúlt időben rengeteg meccset volt szerencsém (?) vezetni, kicsit már sok is volt. de legalább felállítottam egyfajta rekordot. mivel a röplabda három nyert játszmára megy, az eredmény lehet 3:0, 3:1 és 3:2. na most azért a játékvezetőnek egyértelműen könnyebb, ha a meccs 3:0. a rövidebb idő alatt ugyanannyi pénz elvét el is felejthetjük, mert azon a fél órán nem sok múlik, a díjazás meg pont nem elég semmire. viszont, rövidebb idő alatt fejben azért kevésbé fárad el az ember. kevesebb az ítélet is, így hibázni is kevesebbet lehet. és az elfogadottság is nagyobb szokott lenni, ha a két csapat között kidomborodni látszik a különbség. nos, nekem sikerült 11 egymás után levezetett mérkőzést 3:0-ra "hozni". mondjuk sok közöm az eredményhez nem volt. (vagy nagyon remélem). mindenesetre mind a 11 közmegelégedésre zajlott.
belecsaptunk a fociba is. ott sok sikerről nem tudok beszámolni, mert az első két meccsen úgy kitömtek minket, hogy elmesélni is fájna. remélem, azért ennyire nem vagyunk szánalmasak, mert az kétségbeejtő lenne.
itt a tavasz.
