nem nagyon gondolom, hogy ma szalagavató beszédet írnék. lenne más is, amit meg kellene csinálni, de nem fogok. nem vagyok felkészülve arra, hogy bármi olyat csináljak, ami kell. hogy miért is? csak. a jobb térdem nem gyógyul, miután hétfőn minden számítással és emberi elvárással szemben mintegy 10-15 fokos szögben meghajlott egy pillanatra. a baj az, hogy ekkor nem előre indult a térdem, hanem a másik felé. nem ezt nevezik üzemszerű működésnek. aztán valahogy az alvással is hadilábon állok. konkrétan három nap alatt teljesítem az egynapos tervet, ami megint nem jó. érdekes módon nem este hiányzik, hanem napközben a munkahelyemen. kerestem is a munkaköri leírásomban azt a pontot, amely arról rendelkezik, hogy munkám szerves és elválaszthatatlan eleme a szunyókálás. nem találtam. marad a kávé. ha most vérvételre kellene mennem, azt hiszem a tasakra a segafredo/jacobs/nescafe nevek valamelyikét vésnék fel.

na ezért nem lesz ma beszéd!