...de a miénk se könnyű! karban tartunk. munkahelyen, nem itthon! és ez igazán fárasztó, ráadásul a kevés, de kellemes ezen túli elfoglaltságom sem feltétlenül alakul úgy ahogy szeretném. nem az jön, ami mégis jól alakul, hanem, ami nem. tegnap este a már egyszer tönkrement (hétvégén agárd felé) kölcsön bringa, amit azóta megpróbáltam megjavítani, ismét bekrepált. éppen csilim felé bringáztam volna. illetve bringáztam is, csak épp dugába dőlt a terv. oda lett a bringázás öröme (is)! valamit tenni kell, mert tervbe volt véve, hogy megyek gárdonyba tekerve. ez így nem biztos, hogy összejön. meg kellene már csináltatni az enyémet!

ma olvastam a zindexen (vagy máshol, nincs kedvem megkeresni a cikket), hogy gyűlik már a virtuális aláírás a petíción, mely szerint a jó MJ (gyk.:michael jackson) igazán megérdemelne egy posztumusz béke-nobel díjat. miért is? mondják a derék hamburgerzabálók, hogy annyira, de annyira tündi és kedves volt, hogy rengeteget tett a békességért munkásságával. gyanítom ez nem azoknak a fejéból pattant ki, aki perrel próbáltak vélt vagy valós igazuknak okán pénzt szerezni az átszabott zenésztől, mondván csemetéjüknek kicsit több szeretett jutott a szükségesnél. de akárki is az ötletgazda, kicsit talán túlzásba viszi az elérzékenyülést. mert valahogy nehezen tudom elképzelni, amint az iraki és kuwaiti katonák, mellettük afgán, izraeli, amerikai, stb kollégáikkal egyszerre fogták magukat és eldobálták a fegyvert, hogy egymás nyakába borulva énekeljék a beat it-et. persze tudom én, nem így törnek ki a békék, de azt sem gondolom túl életszerűnek, mikor a stockholmi (vagy éppen felsőpakonyi) béketárgyaláson a derék bush (clinton, gorbacsov, oszama, akárki) végső érvként az esti fogadáson, a karaoke partin a heal the world-öt dalolta el, minek eredményeként néhány könnycseppet elmorzsoltak a diplomata urak, majd egy coke elfogyasztása mellett aláírták az örök békéről szóló szerződést.

na jó, komolyra fordítva, nyílván arra gondolnak, hogy annyi rengeteg zstont gyűjtött az exzenész, a derék afrikai hosszútávfutó csemetéknek, hogy az valóban megsüvegelendő. na de ez azért nem egy béke nobel-díjas mutatvány. persze, hogy mindenki emlékszik erre, és tényleg szép dolog, és még a korai jacko számok is valóban maradandóra sikerültek. (aztán a későbbiek nem annyira, szerintem.) na de ez azért...

"aki nem a puncira gondol, nem összpontosít eléggé!" - sam stead (legalábbis a hazugságok hálójában c. film szerint)