többek között két dolgot csináltam régen. az egyik, hogy posztot véstem ide, a másik, hogy bringáztam egy tisztességeset. az előbbi hiányosságot ugyi most éppen pótolom (mikor olvassa bárki is, már pótoltam), a másik holnap következik. közel egy év kihagyás után két hete tekertem köbö 15 km-t egy kölcsön eszköz nyergében. ezzel felkészültnek is érzem magam, hogy holnap megtegyem az újpest-agárd-újpest távot. valójában nem érzem magam felkészültnek, de ez eddig sem zavart, miért éppen most zavarna. megyünk, aztán lesz valahogy. becslésem szerint az érdi dombokig eljutok valahogy, mielőtt hősi halált halok feladom és kínosan hallgatásba burkolózom néhány hétre. rosszabb esetben a baracsakai határban ér utól a "kalapácsos ember" ez esetben a bv intézetben megpihenek picit. ezzel legalább későbbi (nem tervezett) bűneimért előre leülök egy keveset, hátha majd beszámítják, ha kell.

a hét amúgy érdekesen gyors ütemben telt. napi munka ezerrel, mert a cégnél komoly javítások zajlanak. fejben és fizikailag sem pihentető. itthon pedig szorgos tündibündit háziurat játszottam. rámszakadt a háztartás egy jelentős része a héten, így volt alkalmam csiszolni konyhaművészetemen. csilim javaslatára csináltam például carbonarat. most már tapasztalatból is tudom, hogy nem nagy ördöngősség, de segítség nélkül készült, ami azért level kettő. enni is csak évekkel ezelőtt ettem, mert senki nem csinál ilyet a közelemben, porból, tasakból nem szeretem az ilyesmit, étteremben pedig nem ezt rendelném, hanem inkább valami tengeri dolgot. maradt tehát, hogy felidézem az ízének az emlékét, majd elképzelem, miből állhat össze és megpróbálom. sikerült!!! nem akarom fényezni magam, de azon túl, hogy sikerült valóban finomat alkotni, tényleg olyan volt, mint amilyennek a carbonarat képzelem. a többi kaja sem volt rossz, de arról legalább már akkor is tudtam, mi lesz, amikor belekezdtem.

nos jóccakát! pidinek jó kocogást! ;)