sűrűbben kellene posztot írnom, de valahogy mindig van más, amivel eltölthetem az időmet. csak tudnám, mi az. na mindegy. szóval válság meg gázvita ide vagy oda. mi a hétvégén is jól szórakoztunk. elmentünk csili egyik csapattársnőjéhez pálinkázni. a tervek szerint később tovább mentünk volna bulizni is, de ebből már nem lett semmi. jelzem a buli ivararánya a következő volt. 4 fő lány, 3 fő (üveg) pálinka, 1 fő én, és egy csomó sör. kimondottan jól éreztem magam... ezen kívül valymi kevés említésre méltó dolog jut eszembe. persze lenne mit csinálni. a szobám várja a nagy átalakítást, de sehogy sem akaródzik nekifogni. minden nap két-három tárgyat megmozgatok, hogy a lelkiismeretem rendben legyen, de így sosem jutok a végére. na de talán majd visszaolvasva ezeket a sorokat, megjön az ihlet. vagy nem, de ez biztos.
és van az osztálytalálkozó biznisz. mivel egy ponton (15 ember) a dolog megrekedt, most egyesével írok e-mailt azoknak, akik a levlistára valami érthetetlen okból nem iratkoztak fel. amúgy azt hiszem, hogy olyasmi lehet a háttérben, hogy vagy a levelező programjuk tekinti levélszemétnek a gugligrup levelet, vagy ők maguk dobták ki olvasatlanul. esetleg konstatálták, hogy ok levlista, meg osztálytalálkozó és majd most jön a sültgalamb. azután megpróbálom felkutatni a maradék néhány osztálytársunk elérhatőségét is.
és akkor íme a nem egészen normális osztályunkról egy sztori, hogy tilla, (aki lehet, hogy könyvet ír???) ne reklamálhasson. szóval volt nekünk egy osztálytársunk a vikike. (hím!) szóval neki valahogy a játékkatonás dolgok picit elferdítették az a szellemi fejlődésének normális menetét. valahogy úgy lehetett ez, hogy kiskorában a kádban játszott a katonáival, mikor beleesett a hajszárító és valami militáns mutáción esett át.
szóval ez a mi vikink rendszerint hadban állt mindenkivel. ez a mindenki az osztály többi tagja, más osztályok tagjai és a tanárok, valamint egyéb látható és láthatatlan ellenségek voltak. történt egyszer, hogy szakrajz órára készülődtünk. vagyis a terem előtt hevertek szanaszét a cuccaink. mikor is a tanár jelezte, hogy mindenki húzzon a rákba, mert itt most nekünk nem lesz óra. helyette egy másik osztálynak lesz valami lemaradás okán. ott várakoztunk még egy kicsit, hogy a többiek is megtudják a hírt, mikor megjött a mi vikink. felkapott egy rajzhengert, hogy bemenjen órára. mi meg merő véletlenségből nem jeleztük, hogy ezt nem nagyon kellene. nos a kolléga belépője a követező képpen nézett ki. vállára vetette a rakétavetőt rajzhengert, berúgta az ajtót és agyonlőtte a láthatatlan ellenséget. a meglepetés az volt, hogy az ellen nagyon is látható volt. és a válaszcsapás sem maradt el. a tanár finoman jelezte, hogy a hadászati tevékenység megtorlása következő órán lezajlik. mi meg jót röhögtünk.
