rég volt már tisztes bejegyzés, tehát most éppen ideje lenne. időm van is egy kevés, csak éppen téma, ihlet, meg hangulat, az hiányzik. unalmas már a mitörténtazelmúltnapokban jellegű bejegyzés. pedig erről szól a blog. csak az olyan stílustalan.

pedig történés is volt. hétvégén röpitorna. ahh, remek volt. az első két órában. aztán a maradék nyolcban már kevésbé. másnap meg... persze tudom én, az ember akkor menjen játékvezetőnek, ha bírja az ilyesmit. de van egy határ, amin túl már a legedzettebeknek is nehéz. (ezt most nem azért írtam mert én lennék az, csak úgy) szóval, mikor a második nap harmadik harmadában 24-10-nél a vesztes vitatkozni kezd egy ítéleten, ami talán a legszubjektívebb kategóriába tartozik, akkor nehéz. pláne, hogy ő ezt nem úgy teszi, mint sokan mások, hanem kioktatva. ingerülten. megfordult a fejemben, hogy annyit mondok: "rendben öreg, hibáztam! egyet. és te? te mennyit? hány rossz döntésed volt a meccsen? és hányszor szóltam, hogy ne szerencsétlenkedj már?" nyilván egyszer sem, pedig voltak borzalmas nagy hibái. hiszen ő is fárad. meg nem is ebből él. mindenki hibázik. persze nem mondtam ilyesmit. "megúszta" egy sárgával.

lecseréltem a böngészőmet. pontosabban kibővítettem a böngészőpalettámat. az IE7.0 mellé van még firefox és opera is. most testre szabogatom, próbálgatom őket. egyenlőre az opera tetszik leginkább. sosem hittem volna, hogy ennyire nagy a különbség. majd mondom az eredményt. valami statisztikát prezentálok. aztán lassan a blogomon is rendet rakok. zene, linkek, kinézet terén.

ma viszont n.g. barátomat elbúcsúztatjuk, hogy elröpülhessen a menü hazájába. egy teljes esztendőre.