tovább gyűrűzik a próba mizéria. úgy látszik kitört az anarchia. úgyhogy a nagy lázadás után most mindenki saját maga akar okos lenni. tegnap ugye az eredeti tervek szerint nem volt próba, de vasárnap mégis lett. nos ekkor én már a hétfői programomat nem tudtam lemondani, tehát szívtam. na mondom, miután teljesen kikészülve és fáradtan és idegbajosan végeztem, megérdeklődöm, tart-e még a táncolás, mert esetleg lenéznék. csak hogy jó fej legyek és ne mondhassák, hogy nem akartam. válasz, persze, még szinte semmiről nem maradtál le, gyere! na akkor hajrá. azzal bebicegtem a próbára (kb 3 perc alatt odaértem). na akkor én most még ne álljak be, mert a tánctanárunk parádézik a párommal. de csak figyeljek. jó, figyelek. akkor előről. jó, legyen. jajj, én még ne! előbb nézzem meg az új részt. jó, legyen. nézek, nézek. jön az új rész. ahányan vannak annyi félét csinálnak. majd hangosan bekiabál valaki, hogy nem is ez jön. visszakiabálás, hogy de. mindeközben próbálnak csinálni valamit, de fogalmuk sincs mit. aztán mégegyszer megnézhetem ahogy megtanulják. én még csak nézem, de már meg tudnám csinálni. ekkor újra előről. na gondoltam, nem megyek, mert most az a próba jön, ami az előbb nem sikerült. nem is hív senki. fáradtan heverek a sarokban. és ekkor kizökkent a következő. na akkor menjünk, mert fáradt vagyok. attól, aki azt mondta a telefonba, menjek, még semmiről nem maradtam le. várom, hogy valakinek feltűnön, hogy én halál fleslegesen voltam akkor itt. de csak a tánctanár szól, hogy mielőtt mennénk még megmutat valamit, rövid lesz. hoppá! akkor én miért is vagyok itt? na felkaptam a táskám és beleböffentettem a levegőbe, hogy örülök, hogy itt lehettem, köszönöm a lehetőséget. választ nem várva otthagytam őket.
és ezek után senkinek nem tűnt fel, hogy hibáztak. ááá! hát ez fáradt volt, meg mondta, hogy csak eddig marad. de mondom akkor minek mondta, hogy jöjjek le? ez a beszélgetés a táncpartneremmel zajlott amúgy. nos ő ebből nem szűrt le többet, mint azt, hogy nekem szólni, meg kérni kellett volna és hisztiztem meg idegbeteg voltam. az nem, hogy én nem tudtam próbálni. persze ma, mikor ráérnék, és amikorra megbeszéltük a próbát eredetileg, akkor nem fogunk próbálni. majd szerdán, mikor nekem megint dolgom van.
de ne csak a negatívumok legyenek itt, nehogy már valaki azt gondolja, egy depis fószer blogja ez itt. egy nagy fenét! elkezdődött a mi kis hétfői bajnokságunk. »www.malb.hu« na ott mondjuk kikaptunk 5-1-re. tehát azért nem felhőtlen a boldogság, de innen már csak felfelé vezet út! ráadásul jön a »moziünnep«. na mivel már a múltkor sem jutottam el moziba, majd talán most pótolok. de vajon kit rángathatnék el. pár ismerősömnek már pedzegettem a témát. egyik dolgozik. mindig. a másik nem ér rá és nincs rá keret. a harmadik... hát ez sem lesz egyszerű. de nem adom fel! moziünnep alatt én megyek moziba és kész! ezennel yílt pályázatot írok ki! aki akar jöhet velem moziba! ez azért nem semmi ajánlat! pályázatok benyújtása kommentben! elsősorban fiatal egyedülálló lányok jelentkezését várom. és az se gond, ha moziba már nem is megyünk! de komolyra fordítva a szót, nem akarom kihagyni, tehát minden követ megmozgatok moiünnepileg. a vasárnapi fellépés meg majd lesz valahogy. most már fájjon a feje másoknak miatta!
