tegnap legkevésbé sem jutottam el moziba. no nem volt rossz a tegnapi nap, de semmi nem úgy alakult, ahogy gondoltam. reggel felkeltem és elkezdtem pakolni. ez már önmagában megkérdőjelezi, hogy szellemileg teljesen ép vagyok-e még, mert ilyesmi nem nagyon történik velem. pedig már kellene nagyon. de nem kell izgulni, nem jutottam a végére. továbbra is hatalmas a rendetlenség, még akkor is, ha rengeteg dolog került a helyére. annyi mindenesetre előrelépésnek tekinthető, hogy az ajtótól az ágyamig már egy tiszta csapáson lehet eljutni! szóval eredetileg ez sokkal előrébb haladott dolog lenne (ezt nem sikerült mondatba foglalni), de aztán jött a telefon és kimentem röpizni. persze ez sem ment ilyen egyszerűen. előbb úgy volt, hogy megyek, aztán nem, mert nincs senki ellenfél. mert ez a történet a "híres" újpesti lecsófesztivál része volt. ami sehol nem volt meghírdetve. na aztán újabb telefon, hogy még egy csapat van ott és ránk várnak. jó, akkor megyek. bringára ugrottam és mentem. bár kicsit sajnáltam, hogy az atlétikai vébét kell itthagynom. százas selejtezők voltak, nem kis meglepetéssel. érdekes, hogy míg magyar oldalt nem találtam, amin egyáltalán foglalkoznának a vébével, illetve kellő hangsúlyt kapna (például a magyar atlétikai szövetség oldala be sem jön), addig az egyik legjobb hivatalos oldalt prezentálta az iaaf, ami az elmúlt évek sprteseményeit illeti. tényleg nagyon jó, áttekinthető és informatív. ráadásul nem napra-, hanem percrekész.
na de visszatérve a napi eseményekhez, kimentem röpizni. egész jól eljátszogattunk. olyannyira, hogy csak délután értem haza. terveztem még, azon túl, hogy a pakolást folytatom, hogy elugrok vásárolni. na ez mind-mind elmaradt. akárcsak a mozi.
majd ma, táncpróba előtt igyekszem pótolni egy-két dolgot. de mint tudjuk, ember tervez...
