nem is tudom, mivel kellene kezdenem. talán az agybajjal. feje tetején áll minden. tegnap majd elaludtam egy vezetői tréningen, ami több, mint két órás volt. ráadásul itt a munkahelyemen a nagy átalakulásban semmi sem megy rendesen. tiszta agybeteg mindenki. állandóan megy az üvöltözés, és közben nem halad semmi előre. egyszerűen nem tudok semmit úgy csinálni, hogy az jó legyen. és álmos vagyok. mostmár tényleg. tegnap az utolsó villámtorna is lezajlott. most jöhetne a fociszezon, de nem tudom azzal mi lesz. nem futottam még tesztet és nem is tudom, mikor fogok, pedig jövő héten kezdődik a bajnokság. mennék, szeretem. nem tudom, melyiket jobban. a teremröpit megelőzi a foci, de a strandröpi teljesen más. nem csak a meccsek miatt. elsősorban a hangulat miatt. az nagyon jó. még akkor is tudom élvezni, mikor egyhuzamban vezetek 14 (!) meccset. mint tegnap. meg mikor ablaktalan szobában alszom. de ott ablaknyílás volt, csak ablak nem. meg eső is volt. sok. túl sok.
megyek dolgozom picit, hogy legyen miért leba*ni!
