egy hét. ennyi maradt karácsonyig. pontosabban már annyi sem. ennek a ténynek az ismeretében nem túl bíztató, hogy még alig-alig vásároltam ajándékot. ha hozzávesszük, hogy jövő héten még van szalagavatópróbám, mert az "osztályom" hozzáállása nem volt teljes mértékben kifogástalan, ráadásul a munkahelyemen éves nagyjavítás van. (a lehető legalkalmatlanabb időpontban)

szóval szarul állok. mondjuk ma legalább odáig eljutottam, hogy 80%-ig ötleteim vannak. ez mondjuk azért jó, mert így már "csak" be kell szerezni és a maradék 20 százalékot megötletelni.

bezzeg magamnak tudtam/tudnék vásárolni. vettem az elmúlt két hétben egy tévét 94 cm, samsung lcd. valamint egy telefont. nagyon okos. szintén samsung és galaxy. így már lassan egy hete kiegyensúlyozott android júzer vagyok. ha hozzávesszük, hogy a térdem is lassacskán teljes értékű lesz, akkor má tényleg csak a karácsonyt kellene túlélni. ez alatt természetesen azt értem, hogy mindenkinek megfelelő ajándékot adni, amiek valóban örül és hasznát is veszi, vagy élvezi, hogy kapta.

ha már szalagavató és ha már a térdem. tegnap felléptünk egy szalagavatón. nem voltam hanyattesve. sajnos a program egésze pontosan olyan ötlettelen és kiszámítható volt, mint általában szokott lenni. (ha egyszer lehetőséget kapnék...) a táncok pedig még ennél is rosszabbak voltak. három olyan tánc, ami szinte minden koncepciót és fantáziát nélkülözött, táncilag pedig abszolút semmit nem adott. untam nagyon. az osztálytáncok előtt palotás, utánuk keringő. "ezer" párral. zsúfolt, látványtalan.